G�LYA   �S   B�KA mese.                                                                            Az 5000. l�togat� tisztelet�re.

                    A   megnyert   fogad�s 

Nem messzire t�l�nk tal�lhat� egy v�zzel el�rasztott m�lyebb ter�let.  Senki sem akart  �de �p�tkezni, mert az �v nagy r�sz�ben v�z alatt �ll. �gy h�vtuk, hogy L�pos. B�r semmi k�ze a l�pos vid�khez, �s nem is m�ly. L�nyege az, hogy kicsit agyagos a talaja �s a v�z nem tud besziv�rogni a m�lyebb r�szekre. Teh�t a v�z megmarad a felszin�n.  Mivel a v�z tart�s, rengeteg v�zi �llat telepedett bele. Volt itt  t�bbek k�z�tt sok csibor, tegzes, sz�nyog l�rva, amelyet b�s�gesen fogyasztottak  a b�k�k. Nagyon j� soruk lehetett, mert ekkora b�k�k m�shol nem voltak megtal�lhat�k.  

 Ak�rh�nyszor arra j�rtam, mindig hallottam a b�k�k kuruttyol� �nek�t. Sokszor ki�ltem a vizes ter�let partj�ra �s figyeltem a k�rny�k �llatvil�g�t. Sok g�zl� mad�r l�togatta ezt a ter�letet.  Az�rt, hogy nehogy elriasszam �ket, beh�z�dtam az egyik bokorba �s a bokrok �gai k�z�tt figyeltem a madarak mozg�s�t. Megfigyeltem, hogyan l�pked a g�lya,hogyan kapja el a v�zben �l� �llatokat, a b�k�kat �s a kisebb halakat. �rdekes volt a mozdulatlans�ga,  mikor kitart�an v�rt a zs�km�nyra, azt�n lecsapott �s m�r ott fic�nkolt  egy halacska a sz�j�ban. Kiv�rta az alkalmas pillanatot,  hogy �lelemhez jusson.

        Amig figyeltem a g�ly�kat, elgondolkoztam. Gondolatom elkezdett sz�rnyalni �s  eszembe jutott egy �rdekes kis t�rt�net. N�ztem el�re �s annyira belefelejtkezdtem a gondolatainba, hogy  a k�lvil�gb�l nem �szleltem semmit, csak a kigondolt  t�rt�net j�rt az eszemben. Szememre mint egy f�tyol zuhant r� a bels� l�t�som. Szinte el is felejtettem, hol  vagyok. Lelki szemem el�tt l�ttam azt a k�t ereje telj�ben l�v� b�k�t, akik �lland�an azon vitatkoztak egym�ssal, melyik�k az er�sebb, De, soha sem jutottak d�l�re.  Ak�r h�nyszor �sszecsaptak, mindig d�ntetlen lett a v�ge. Nemhogy abba hagyt�k volna a csat�roz�st, ink�bb mindig ujabb eszeveszett  dolgokon t�rt�k a fej�ket.

    Az egyik b�k�t �gy h�vt�k Breki, a m�sikat  Kori. Mindketten j� bar�tok voltak. Gyerekkoruk �ta ismert�k egym�st. Egy�tt j�rtak b�kaiskol�ba, s�t egy padban is �ltek �s mindent megtanultak, amit a b�katan�t� megtan�tott nekik. Kij�rt�k a b�ka iskol�t �s utols� intelemk�nt a b�kasz�l�k arra tan�tott�k a csemet�iket, hogy ker�lj�k el a g�ly�kat, ha nem akarnak az eb�dj�kk�nt v�gezni. 

Ez a k�t bar�t nem haragudott egym�sra, �m �lland�an nagyzoltak egym�s el�tt. M�gpediglen az�rt,hogy fel�lkerekedjenek a m�sik felett.

Amint egy kis el�nyre jutott valamelyik, m�r azt kiab�lta.

--- Gy�ztem, gy�ztem! - azt�n mikor lehagyt�k, m�r ism�t hallgatott.

Ha valamiben nem jutottak d�l�re, folyton m�s er�nl�ti pr�b�t kerestek. �lland�an benn�k  volt az a tudat, hogy gy�zni kell a m�sik felett, m�s nem is lebegett a szem�k el�tt. N�ha mikor kif�radtak,abbahagyt�k a vet�lked�st, �m, ez csak l�tsz�lagos volt, mert a k�t bar�t �lland�an azon t�rte a fej�t, hogyan tudna fel�lkerekedni a m�sikon. Most  is �ppen azon versenyeztek, melyik�k tud nagyobbakat mondani. Akkor�kat hazudtak amekkor�t csak be lehetett adni a m�sik f�lnek. Mikor kifogytak az �rvekb�l abbahagyt�k. Egy id� ut�n ez is unalmass� v�lt.

Azt�n  m�r a hazugs�gokb�l is kifogytak. A vita abbamaradt, de egy  �jabb t�m�nak a bevet�s�n gondolkodtak. �lland�an nagy vit�ban voltak, sokszor figyelmen kiv�l hagyt�k m�g a vesz�lyt is. Azon csod�lkozom, hogy a nagy vit�ban, nem kapta m�g el �ket a g�lya.

 K�zben mindegyik azt h�resztelte mag�r�l, hogy � tud a legmesszebbre ugrani. Mikor azt�n versenyre ker�lt a sor, hol Kori, hol pedig Breki volt a gy�ztes. Mivel nem tudt�k eld�nteni melyik�k ugrik nagyobbat, m�s verseny t�m�t kellett v�lasztaniuk. Valamelyik nap azt mondja Breki.

--- Pr�b�ljuk ki melyik�nk tud nagyobb pofont adni.  

---- ���� !, ez bolonds�g!  

---- Akkor verj�nk meg valakit .

--- Ez sem j�,mert akit megvert�nk, az nem tudja eld�nteni, hogy ki �t�tt nagyobbat!              

--- Vagy tal�n pr�b�ljuk meg, melyik�nknek er�sebb a hangja.

--- J� h�t legyen. De ki d�nti el, hogy melyik�nk hangja jobb.

--- K�rj�k meg az �reg b�k�t, aki a t� k�zep�n lakik, hogy d�ntse el �, melyik�nknek er�sebb a hangja.

�t�sztak a szigetre. Az �reg b�ka �ppen s�tk�rezett a napon.

--- H�t ti mi�rt zavarj�tok a nyugalmamat, tal�n nincs el�g hely ebben a nagy vizi vil�gban?

-- De van, kedves �reg b�ka. Mi szeretn�nk egym�ssal versenyre kelni. Azt szeretn�nk eld�nteni, melyik�nk hangja er�sebb, - k�z�lte tisztelettel Kori.

Az �reg b�ka felh�zta a szem�ld�k�t, Breki azt hitte nem �rti amit mond, ez�rt ujra mondta, amit Kori m�r mondott.

--- Szeretn�nk, ha Te d�nten�d el, hogy melyik�nknek er�sebb hangja, - f�zte hozz� Breki

-- �rtettem, hogy mit k�rdeztetek, de nem ez a gond. Ne a hangotokkal versenyezzetek, hanem tal�ljatok ki valami m�st. Ha tudtok v�rni egy kicsit akkor, r�videsen megmondom, mit csin�ljatok.

  Az �reg b�ka elgondolkodott, esz�be jutott, hogy amikor � fiatal volt, akkor is volt k�t fiatal b�ka, � �s a bar�tja akik vet�lkedni akartak a gy�zelem�rt, hogy melyik�k legyen az els�.

Lefutott a szeme el�tt a r�gi eml�k  �s egy nagyon r�gi vet�lked� r�mlett fel el�tte. � is ugyan �gy harcolt a bar�tj�val az els�s�g�rt �s a bar�tja gy�z�tt, b�r �t, az �ta nem l�tta senki. Mikor kerest�k, mindenkinek azt mondta, hogy a gy�zelem az �v� lett, amit a bar�tja nem akart elismerni.   �gy gondolta r�veszi a fiatalokat arra, versenyezzenek �gy, ahogy �k akkoriban. V�g�l azt mondta:

--- Szerintem �gy versenyezzetek, hogy az gy�z, amelyik el�bb tud felm�szni, vagy felugrani egy g�lya h�t�ra.

--- Ez nagyon j�!  Ez nagyon mulats�gos.

--- Ez az igazi b�tors�g!

A k�t szeleburdi otthagyta a szigetet. Alig mentek el, az �reg b�ka elkezdett hangosan, k�r�rvend�en nevetni.

-- K�t ilyen bolond b�k�t !- mondta f�lhangosan, - ezeket sem l�tom t�bbet,- �s s�tk�rezett tov�bb.

   A k�t bar�t k�l�n-k�l�n pr�b�lta kital�lni, hogyan jusson fel a g�lya h�t�ra. �tleteiket azonban dicsekv�s k�ppen, elmondt�k egym�snak.

   Kori, �gy gondolta:

--- Felugrom a f�ldr�l a g�lya h�t�ra �s k�sz.

--- A g�lya nagyon f�rge mozg�s� mad�r. Neh�z a k�rnyezet�ben megmaradni, hogy ne l�sson meg. Ha ugrassz szerintem m�r a leveg�ben elkap, �s hamm, m�r bent is vagy a cs�r�ben. Jobb lenne ink�bb ugr�botot haszn�lni. Ezzel tal�n gyorsabb lenne - mondta Breki

-- �, ez sem j�! Hov� sz�rod le, a m�ly vizbe? Olyan hussz� r�d kellene amit nem is birsz el. Azt�n, ha elb�rn�d, nekiszaladsz, hogy fellend�lj, megl�tja a mozg�sodat, �s hamm, - jegyezte meg Kori.

--- Felm�szn�k egy bokorra �s mikor arra j�r, r�ugrom,- vette el� az �tletet Breki.

--- Neh�z lenne kiv�rni, hogy mikor megy arra egy g�lya,- c�folta meg Kori.

--- �s ha felm�szn�k egy magas f�ra, azt�n onnan ugran�k a h�t�ra? - fant�zi�lt Breki

--- Hol l�tsz te itt magas f�t ezen a mocs�ron?- Kori egyb�l lehurrogta.

--- T�nyleg itt olyan nincs. De bolond vagyok,- ismerte be Breki.

--- H�t akkor, hogy legyen?- k�rdezte Kori.

Csend lett egy id�re a k�t bar�t k�z�tt. Mindketten elmer�ltek a gondolataikban. Azt�n Breki sz�lat meg el�sz�r:

--- Tudod, mit csin�lunk, mindegyik�nk csin�l egy k�t�lhurkot, amelynek fogjuk majd a v�g�t. Majdnem a viz tetej�ig tessz�k, �s amelyik�nk�be belel�p a g�lya, az megr�ntja a k�telet, ami r�szorul a l�b�ra, ett�l megijed, felsz�ll �s onnan m�r k�nnyebb a h�t�ra lehet m�szni,- mondta el az �tletet Breki.

Az �tlet mindegyik�knek tetszett. L�zas munka kezd�d�tt. Csin�ltak maguknak hurkot, kirakt�k a v�z teteje al�, hogy ne nagyon l�tszodjon, n �s v�rt�k az �ppen arra b�kl�sz� g�ly�t. Mikor a nagy mad�r megk�zel�tette �ket, vettek egy nagy leveg�t �s lebuktak a v�z al�. V�rt�k, melyik hurokba l�p bele a g�lya.

Lassan k�zeledett a nagy mad�r  megfontoltan l�pegetett �s egyszer csak belel�pett a Kori �ltal kirakott hurokba.

Kori l�tta a viz alatt, hogy a g�lya belel�pett. Megr�ntotta a zsin�rt, amely r�szorult a g�lya l�b�ra. Megijedt a nagy mad�r a szor�t� f�jdalomt�l �s felemelkedett a leveg�be, mag�val r�ntva Korit. Megl�tta Breki a v�z al�l, hogy Kori kiemelkedik a v�zb�l �s felbukkant a v�z tetej�re. M�g hallotta amint fentr�l kiab�lta:

--- �n gy�ztem! �n gy�ztem,- kiab�lta le a magasb�l.

Hangja egyre  hallkabb lett, majd lassan alhalkult.

Ahogy sz�llt felfel� a g�lya, Kori alakja mind kisebb lett, majd beleveszett az �g k�kj�be. Nem gondolom, hogy a g�ly�nak, ebb�l az incidensb�l  valami baja t�rt�nt volna, de vajon Korival mi lett? H�t bizony, Korit az�ta nem l�tta senki.Igaz, hogy Kori gy�z�tt, de gy�zelme elsz�llt a g�ly�val. Sok�ig f�jlalta a dolgot, de h�l�t adott az �gnek,hogy Kori zsinorj�ba l�pett bele. Igaz,hogy Kori gy�z�tt,ez tagadhatatlan, de mivel nem volt itt ,nem tudta bizony�tani gy�zelm�t. �gy Breki, mindenkinek �gy mes�lte, hogy versenyeztek Korival �s � volt a vesztes �s mivel �  Breki gy�z�tt, Kori sz�gyen�ben messze f�lre elv�ndorolt.

Nesze semmi, fogd meg j�l. Igaza volt az �reg b�k�nak : "k�t ilyen bolond b�ka, ritk�n tud meglenni egy mocs�rban".Az egyik bolond m�r el is t�vozott. Rem�lem a m�sik tanult bel�le.

A gondolat menetem, itt megszakadt,�s hirtelen zuhantam vissza a val�s�gba. Az els� gondolatam az volt, hogy mi lett volna ha ez a mese, t�nyleg megt�rt�nt volna, pont itt, ezen a vizes, �llatokt�l teli ter�leten.

 Miut�n feleszm�ltem, hogy hol vagyok �s  kint fekszem a L�pos ter�let partj�n, egy bokor takar�s�ban, k�rben�ztem. Nem j�rt arra senki sem, csak �n. A nap, m�r lemen�ben volt, nagyon alacsonyr�l ontotta r�m a sugar�t. R�n�ztem az �r�mra �s r�j�ttem, hogy el�g k�s� van m�r, teh�t haza kell indulnom, itt a vacsora �s ut�na a fekv�s ideje.

                             V�ge a mes�nek