44. NYÚL MESE
44. NYÚL MESE
Riadólánc.
Almamag.
A nyulaknak rettentően tetszett, hogy repülhettek egy olyan szerkezettel, amit sárkányrepülőnek neveznek. Mindezt a begyűjtött újságoknak, folyóiratoknak és könyveknek köszönhető. Természetesen a kreativitás volt a lényeg, mert ügyességük által sok minden megvalósult.
Ha nem volt különösebb dolguk, akkor elővették a repülő szerkezetet és repültek egy pár kört az erdő felett. Mind merészebbek lettek ,egy idő után, meglátták őket a falusi emberek a levegőben, és csodálkoztak rajta, hogy repülő nyulakat látnak. Most már nem tartották bolondnak azt az embert, aki először látta őket repülni. Bocsánatot is kértek tőle, mert akkor nem hittek neki. Elkezdtek irigykedni a nyulakra. Összebeszéltek a falusiak, hogy el kéne kapni a repülő nyulakat, bizonyítéknak.Hiába fényképezték le őket, olyan picinek látszottak a képen mint egy légypiszok. Mikor látták merre mennek leszállni, elindultak az erdőbe.
Próbálták elcsipni a repülő nyulakat, de jött a riasztás fentről, így volt idejük eltüntetni mindent. Amikor az emberek bementek a fák közé kutatni, csak, a szinte érintetlen, üres erdőt találták.
Az egyik nap a riasztás, megint a repülő nyulaktól jött. Berepültek a tisztás fölé és lekiabálták:
--- Jönnek az emberek, egész közel vannak az erdőhöz. Mi, távolabb szállunk le.
Annyira közel jöttek az erdőhőz, hogy nem volt lehetőségük a tisztáson leszállni.
A földön lévők eldugtak mindent, és elbújtak a föld alá, akik meg fent voltak a szerkezeten, azok a fák felett repültek tovább jó messzire és egy kisebb tisztáson szálltak le. Eldugták a szerkezetet egy bokorba. Hordtak rá leveleket és eltüntették a szem elől. A két nyúl, felmászott a fára és elbújtak az ágak között. Most sem találtak semmit az emberek. Viszont a repülő szerkezet, nagyon messzire került a kiinduló helytől. Az emberek átfésülték az erdőt, de megint nem találtak semmit.
--- Én, nem értem, hová tudtak eltűnni a nyulak azzal a repülő szerkezettel. Mintha a föld nyelte volna el.
Az emberek, csalódottan mentek vissza a faluba.
Mikor végre nyugalom lett, az erdőn keresztül kellett hazacipelni a repülő szerkentyűt, és elrejteni.Nagyon fárasztó volt, a háromszögletű szerkezet ,minden ágba elakadt.
A hír azonban, így is eljutott a TV-hez, sőt bemondták a hírekben is. Mivel képet nem tudtak róla mutatni, sokan álhírnek vélték az egészet.
A nyulak tanácskozást hívtak össze:
--- Az emberek nem akarnak elnyugodni. Állandóan bennünket kergetnek.
--- Ha, nem akarunk lebukni, egy rövid időre abba kell hagynunk a repülést.
--- Igen, igaza van,- helyeseltek a nyulak.
A tanácskozás után élték a mindennapi életüket tovább. Legtöbb időt, olvasással töltötték. Az egyikük arról olvasott, hogyan kell vetemé-nyezni, hogyan kell ültetni, közben egy almát majszolgatott. Egy almamag került a szájába, kiköpte, nézegette és elgondolkodott. Mi lenne ebből a magból, ha elültetném. Gondolatát hangosan ki is mondta:
--- Szerintetek, ha elültetném ezt az almamagot, lenne belőle almafa.
--- Szerintem igen! Csak az a baj, hogy mi már nem valószínű, hogy megérjük azt, hogy termőre forduljon.
-- Ha, mégis elültetnénk, és lenne belőle fa,- lehet, hogy mi nem eszünk róla, de az utódaink biztosan megkóstolhatnák.
-- Akkor mégis csak érdemes elültetni ezt az almamagot.
--- Próbáljuk meg! Ültesd el, jelöld meg, hogy hová raktad és várjunk, talán lesz belőle valami.
Felmentek a felszínre, kerestek egy napos helyet, és a magot lerakták a földre, szórtak rá egy pici földet, tűztek mellé egy faágat jelzésnek.
--- Most már bízzuk a természetre, hogy kihajt-e a mag.
--- Mit gondoltok, mennyi idő kell, hogy kihajtson.
--- Idő! - most jut az eszembe, hogy régóta nem hallom az órát ketyegni. Tudja, valaki mit kell ilyenkor csinálni, hogy újra ketyegjen.
--- Az újságok arra valók, hogyha nem tudunk valamit, akkor keressük meg azt a cikket, ami arról szól, hogyan működik az óra. Ilyen cikket kell keresni „Hogyan működik az óra”. Lázas kutatás kezdődött az újság iránt. Sok lapot át kellett forgatni, mire megtalálták.
--- Meg van végre!
--- Tessék, olvasd. - „ Több fajta óra létezik. A karórákat és a zsebórákat minden nap fel kell húzni.”- Hát én bizony erre nem is gondoltam, tehát ezért állt meg.
--- Itt az óra húzd fel! –
Sikerült felhúzni az órát. Felhúzás után meghallgatta, - járt. Csak az volt a baj, hogy onnan indult el ahol megállt. Tehát nem járt pontosan.
--- Az óra nem jár pontosan!
--- Akkor tovább kellett volna olvasnod, hogy mit kell ilyenkor csinálni.
További olvasás után kiderült, hogy a felhuzót ki kell húzni és ezzel lehet a mutatókat beállitani. Kihúzták és sikerült a beállitás, hogy a pontos időt mutassa.
Mennyi mindent elárul az ujság, ha figyelmesen elovassuk.Az emberek sem tudnak mindent, csak akkor ha elolvasva megtanulják mi ,hogyan működik. A nyulaknál az lett a fő mondani való,hogy " Ha nem tudsz valamit, keresd meg az újságban és olvasd el". Sikerült az órát beállítani. Ezzel azt is megtanulták, hogy minden nap fel kell húzni a zsebórát.
Kedves gyerekek.Én azt ajánlom nektek,ha nem
tudtok valamit ,mindig olvassatok utána és szerezzétek meg az ismereteket.Nem véletelenül tanultok iskolában. Ez mind arra kell, hogy tudásotokat gyarapítsátok, mert minél többet tudsz annál gazdagabb vagy. A tudást nem lehet tőletek elvenni, csak az a gyerek nem tanul, aki buta is akar maradni.
VÉGE A 44. NYÚL MESÉNEK
|