3.  Farkas  mes

3.                    FARKAS  MESE

                              A  VIHAR

Farkasokn�l, el�g gyorsan n�vekedett az ifj�s�g, �s egyre t�bb �lelmet ig�nyelt,  Szinte nem volt olyan nap, hogy ne kellett volna k�tszer is elmenni vad�szni. Ha m�s nem siker�lt, elmentek a foly�hoz �s fogtak halat. Az �tlapon szinte mindenf�le apr�vad szerepelt, csak ehet� legyen. Gyakran fogyasztottak f�szekb�l rabolt toj�sokat, de nem vetett�k meg az egym�st megsebes�t� vaddiszn�kat sem. A sebes�lt �llatot k�nny� volt leteperni.  Az �sszehangolt t�mad�sok, majdnem mindig eredm�nyt hoztak.

Az id�, nem volt mindig kegyes hozz�juk. Az es� egyre t�bbsz�r eleredt, majd egy r�vid id�re kis�t�tt a nap.  Ilyenkor a sz�r�tkoz�s volt az els�. A felh�k egyre alacsonyabban vonultak v�gig az erd�n �s k�dp�r�ba bor�tott�k az erd�t. Kicsit fullaszt� is volt. A farkasok bund�ja gyakran benedvesedett t�le. Egyik nap azt�n nagy fekete fellegek kezdtek gy�lekezni az �gen. Nagy vihar volt k�sz�l�ben �s ezt meg�rezt�k a farkasok is. Nyugtalanul j�rk�ltak a kotor�k k�r�l �s n�zegettek az �g fel�. Valyon mi j�n most. A leveg�ben, �rezni lehetett, hogy valami szokatlan k�sz�l a hegyen. Er�s vill�ml�ssal indult el a zivatar el�szele. Hatalmas d�rg�s k�vette. Azt�n felv�ltva vill�mlott �s d�rg�tt �s eleredt az es�. Egyre nagyobb energi�k szabadultak el �s hatalmas viharr� alakult �t. A f�k hajladoztak az er�s sz�lben �s recsegve-ropogva k�vett�k a sz�l erej�t. Olyan er�s vihar keletkezett, hogy f�kat csavart ki t�vest�l. A farkasok az od� m�lyen v�rt�k a vihar v�g�t.  Sok�ig tombolt a vihar. Nehezen csendesedett el �s az es� is sok�ig esett. Mikor v�gre ki tudtak j�nni, megl�tt�k a puszt�t� vihar v�geredm�ny�t. Rengeteg fa fek�dt a f�ld�n, kiszak�tott gy�kerekkel, ferd�n egym�snak d�lve. Ahol valamikor erd� �llt, ott most kop�r szikl�k meredeztek, nagyon messzire el lehetett l�tni �s a l�tv�ny siralmas volt.  Borzalmas l�tv�ny ny�jtott ez a szikl�s hegys�g. Ahol �k tany�ztak, ez egy kisebb m�lyed�s volt ahol m�g maradtak f�k, b�r el�gg� meg voltak t�p�zva.

P�r napra r� erd�szek j�rtak k�rbe �s m�rt�k fel mekkora a vihark�r. Term�szetesen nagyon nagy volt �s elszomor�t�. Nemsok�ra emberek j�ttek �s motoros f�r�sszel v�gt�k le a t�rzsr�l a gy�k�rzetet. Az oszlopos feny�k t�rzs�t lecs�sztatt�k a hegy oldal�n, olyan ter�letre ahol m�r g�pekkel is hozz� lehetett f�rni.  Hetekig dolgoztak megnehez�tve a farkasok vad�szat�t, ez�rt n�ha napokig �heztek. H�tv�g�re mindig abbahagyt�k. Ilyenkor mozdult meg az erd� n�pe. A farkasok is elindultak �s Arcs arra vezette csapat�t amerre a fakitermel�st f�lbehagyt�k. Feljutottak egy el�g meredek kisz�gel�sre meg akart�k n�zni, hogy mi�rt j�ttek ide ezek  az emberek �s mi�rt csin�lj�k ezt a nagy zajt. Feny� �s gyanta illata lengte be a k�rny�ket, lehetett l�tni ahol lecs�sztatt�k a fat�rzseket. A csusz�s helye m�r el�gg� ki volt s�kosodva. Az alvez�r Tiki, k�v�ncsi lett �s oda akart menni a cs�szd�hoz. Lupusz r� morgott.

--- Ne menj oda, mert s�kos!

--- Nekem te ne parancsolgass,- morgott vissza �s, hogy tekint�ly�t kimutassa, odal�pett.

Megcs�szott, Vopi ut�na kapott �s el is �rte a fark�n�l, de � is megcs�szott, �gy nemhogy megtartotta volna, ink�bb megl�kte Tikit. Tiki pedig mag�val r�ntotta Vopit, �gy mind a ketten lezuhantak a m�lybe. Vony�t�st �s k�t puffan�st lehetett hallani a m�lyr�l. Mindenki d�bbenve �llt �s a tekintet�k Lupuszt kereste,  Mennyire igaza volt a farkasnak. Egy darabig d�bbenve �lltak, azt�n Lupusz egyet vakkantott �s elindult lej�r�t keresni a hegyoldalon , �s oldalazva, lem�szott a m�lybe.  A t�bbiek k�vett�k. A k�t sz�rkefarkas a lecs�sztatott feny�kre esett �s az oda�r�k furcsa p�zban tal�ltak r�juk. M�r csak Tikiben volt egy pici �let. R�n�zett Lupuszra �s utols� lehelet�vel csak ennyit mondott:

--- Neked volt igazad!- �s lassan elsz�llt bel�le az �let.

Szomor� dolog k�t nagyszer� farkast elveszteni egyszerre. R�ad�sul mindket�tt egy napon.  Csendben �lltak megt�rten a k�t tetem f�l�tt. Mit csin�ljanak most vel�k, ezt lehetett kiolvasni a szemekb�l. Lupusz k�rben�zett a farkasokon �s l�tta a tan�cstalans�got.

--- Kaparjuk el �ket!- sz�lalt meg.

Leh�zt�k �ket a feny�t�rzsekr�l �s beh�zt�k az erd�be m�lyen a f�k k�z�. Kerestek egy �rkot, amit kim�ly�tettek, belefektett�k a k�t farkast �s r�kapart�k a f�ldet. �lltak egy darabig a k�t farkas s�rg�dre felett, miut�n elb�cs�ztak t�l�k, elindultak kotor�kuk fel�. Otthon el kellett mes�lni mi t�rt�nt a k�t nagyszer� farkassal �s, hogy  �ket t�bb� m�r nem l�thatj�k. Arcs azon t�prengett, hogyan legyen ezut�n. �sszeh�vta a hord�t �s kijelentette el�tt�k:

--- M�t�l kezdve, Lupusz lesz az alvez�rem,- jelentette ki a vez�rfarkas. Ne sir�nkozzunk, hanem �lj�k tov�bb az �let�nket.

   Az �let�k visszaz�kkent a r�gi ker�kv�g�sba.  Minden nap elmentek vad�szni �s ell�tt�k a csal�dot. Sokszor elmentek a zerg�k sziklafala el�tt. Fel-feln�ztek r�juk, s�hajtottak egyet �s poroszk�ltak tov�bb.

Tal�n egy h�t telhetett el, mikor f�lhangosan azt mondta a vez�r:

--- De sz�vesen enn�k most egy j� nagydarab zergeh�st.

--- Engedd meg f�n�k, hogy ut�na n�zzek, mit lehet tenni ez �gyben, - k�rlelte Lupusz

--- Menj �s t�rj vissza j� h�rrel.

Lupusz reggel kor�n elindult. Nem sietett, szeretett egyed�l csatangolni az erd�ben, a szabads�g �rzete vezette el�re. Gyakran meg�llt, hallgat�zott, f�l�vel radarozva �s befogva a legkisebb z�rejt is. Szinte hangtalanul a f�k takar�s�ban haladt �s mikor k�zel�be �rt a zerg�khez, meg�llt, t�volr�l figyelte �ket, azt�n k�szva megk�zel�tette a csoportot. Az erd� s�r� bokrai k�z�l figyelte, hol tart�zkodik a figyel� juh, mit csin�lnak a t�bbiek, mennyire figyelnek, merre mennek, hov� mennek legelni,mikor telepednek le �s mikor mennek vissza a hegyoldalukhoz. Azt is kifigyelte, hogy mikor v�ltj�k egym�st a figyel� juhok, mert enni mindenkinek kell. Mindezt elrakt�rozta az agy�ban. Ahogy j�tt , ugyan olyan csendben ment visszafel�.  A nap is kezdett lebukni teh�t, �gy visszament a hord�hoz �s azt mondta mindenki el�tt a vez�rnek:

--- Szeretn�l zerge h�st enni F�n�k ! 

---  �gen !Tal�n van valami  terved?

--- Igen, de be kell vonnunk a fiatal farkasokat is, el�g nagyok m�r hozz�.       

--- Rendben! Ahogy gondolod.                                     

---  Akkor  F�n�k, holnap, zerge h�st fogunk enni.  Majd a helysz�nen mindent elmagyar�zok.

A horizont alj�ra �rve a nap, s�t�ts�gbe burkolta az erd�t. A fiatalok alig akartak elpihenni, miut�n elpilledtek, nyugtalanul aludtak. Volt aki �lm�ban szikl�kon ugr�lva kergette a zerg�ket, �lm�ban j�rt is a l�ba.

Alig v�rt�k a reggelt, hogy elj�jj�n, �jjel �lmukban m�r fel is falt�k az eg�sz zerge csapatot, nagyon v�gytak zerge h�sra. A zerge nagyon gyors �llat, r�ad�sul �gy tudnak ugr�lni a szikl�kon, hogy egyszer�en k�vethetetlenek, ez�rt nagyon keveset tudtak bel�le elkapni.  Az �z azonban ott volt a sz�jukban. Mivel ritk�n lehetett elkapni bel�l�k, ink�bb a v�letlen�l lezuhant p�ld�nyhoz f�rtek hozz�.  De Lupusz most rem�nyt adott nekik �s ez a rem�ny most v�ratott mag�ra. Megb�ztak Lupusz tud�s�ban.

FOLYTAT�SA  K�VETKEZIK

e