55. NY�L MESE

       55.          Ny�l mese

                         Utols� l�togat�s

  Eml�tettem m�r nektek, hogy ezeket a mes�ket a nyulakt�l hallottam. Ez �gy igaz, a legt�bb t�rt�netet a B�tor nev� ny�l mondta el nekem. T�bbsz�r is tal�lkoztunk, �s besz�lgett�nk. Illetve � besz�lt �n pedig jegyzeteltem, �s csak ritk�n k�rdeztem r�, ha valamit nem �rtettem. Mikor elmentem hozz�, hogy tal�lkozzam vele, mindig vittem magammal a ker�kp�romon annyi �lelmet, amennyit fel tudtam rakni a dr�tszam�romra. A h�ts� csomagtart�n vittem a k�poszt�kat, a korm�nyon vittem hozz� t�z kil� s�rgar�p�t, meg karal�b�kat azt�n karfiolt �s sal�t�t.  Most is erre k�sz�ltem, �s a ker�kp�romat megraktam ezekkel a finoms�gokkal. Az eg�sz �ton toltam a ker�kp�rt, mert �gy meg volt pakolva, hogy nem tudtam volna felsz�llni r�. Sz�p lassan eljutottam a nagy tiszt�sig. Neki t�masztottam a ker�kp�romat egy f�nak, �s letelepedtem az egyik nagy fa al�. K�rben�ztem �s megl�ttam azt az almaf�t, amit valamikor magr�l �ltettek. Most m�r alm�kat is l�ttam rajta. V�rtam, tudtam, hogy a nyulak tudj�k, hogy ott vagyok, �s sz�lnak a bar�tomnak, addig is, v�rtam t�relmesen. Azt�n nemsok�ra l�tom �m, hogy az egyik nagy fa odv�b�l leeresztenek egy v�szon kosarat. Megismertem benne az �n �reg bar�tomat, a B�tor nev� nyulat. H�t bizony nagyon meg�regedett, igaz,hogy �n sem lettem fiatalabb. Csak lassabban �regszem, � pedig m�r botra t�maszkodva j�tt oda hozz�m.

--- Szervusz, �reg bar�tom, B�tor, - k�sz�nt�ttem �t

--- Szervusz,- mondta �.

--- Hoztam nektek egy kis aj�nd�kot,- mutattam a ker�kp�rra rakott z�lds�gekre.

--- J�, hogy hoztad, mert m�r sz�k�ben vagyunk ezeknek a dolgoknak. Ezek a fiatalok, m�r nem hoznak ilyen dolgokat, mint valamikor Mi.

--- Mes�lj, hogy �ltek!

--- Tudod valamikor r�gen, m�g kord�ban tudtam tartani ezeket a nyulakat. De belef�radtam, �s ezzel a mostani nemzed�kkel, m�r nem lehet besz�lni, ezek m�r nem fogadnak sz�t. Nem akarnak tanulni, azt mondj�k, hogy �k ilyen ugribugrit, amit mi csin�ltunk, nem hajland�ak  megtanulni. �k abban b�znak, hogy gyors fut�ssal, meg a h�rtelen ir�nyv�lt�ssal majd megsz�knek a r�k�k el�l, m�g az a szerencse, hogy nincs a k�rny�ken farkas. M�r nem akarj�k  megfogadni az �regek tan�csait. Sajn�lom, mert az lesz a v�ge, hogy lassan de biztosan fogyunk. A r�k�kn�l is ez a helyzet, feln�t egy �j nemzed�k �s sz�fogadatlan lusta n�ps�g lett bel�le. Az �reg r�k�kkal tarjuk m�g a kapcsolatot, de sajnos csak panaszt hallok t�l�k. N�ha �sszej�v�nk vel�k �s besz�lget�nk a r�gi sz�p id�kr�l.

--- Ilyen helyzet van n�lunk is,- mondtam,- Nek�nk sem akarnak a fiatalok sz�t fogadni, s�t nagyon rapliznak, toporz�kolnak, �s k�vetel�znek, sokszor nem �rtana nekik egy  j� nagy pofon, hogy �szhez t�rjenek.  De, most ne az emberekr�l besz�lj�nk,hanem r�latok.

--- L�tod meg�regedtem m�r, �s nem biztos, hogy meg�rem a k�vetkez� nyarat.  A l�bam is f�j a reum�tol. L�thattad, hogy m�r csak �gy tudok kij�nni az od�b�l, ha leengednek, lifttel. Azok a sz�p id�k sajnos elm�ltak, pedig mennyi mindent csin�ltunk egy�tt. A legnagyobb  k�z�s munk�nk a rep�l�s volt. Sajnos a szerkezet is t�nkre ment m�r egy baleset folyam�n, mikor az egyik kezd� nekirep�lt egy f�nak. A f�nak, meg a ny�lnak nem lett k�l�n�s baja, de a s�rk�nyrep�l� az trop�ra ment. Azt�n m�r nem jav�tott�k meg a fiatalok, azt mondt�k hogy:                                                                                                      ---„ �k erdei nyulak, �s nem rep�l� madarak”

--- Szerintem, meg nincs meg benn�k az a kreativit�s, ami megvolt benn�nk. Azt�n ahogy �j �s �j csal�dok j�ttek l�tre, nagyon sz�tsz�r�dtunk m�r az erd�ben. A legrosszabb pedig az, hogy �jra megindult a vad�szat. Sajnos, ez az erd� m�r nem olyan, mint emilyen a mi id�nkben volt. Itt m�r mindenki a saj�t �let�t menti. Csak nagy ritk�n j�v�k m�r ki a f�szkemb�l, ink�bb olvasgatok, �s tan�tgatom azokat a piciket, akiket �rdekel az olvas�s �s szeretik hallgatni a "bezzeg a mi id�nkben " t�m�t hallani. Legt�bbsz�r azt k�rdezik,

--- Mit csin�lsz Nagyapa?

--- Olvasok,- mondom nekik,- azt�n felolvasok nekik �s pr�b�lom megtan�tani nekik a bet�ket. Sajnos a szemem m�r nem a r�gi �s kezdek rosszul l�tni. Egy darabig �rdekl�dnek ut�na, de a j�t�k, hamar elcsalja �ket. az�rt szoktam nekik az egyik mesek�nyvb�l felolvasni.  Est�nk�nt az�rt  k�rbe�lnek, azt l�tnod k�ne, ahogy sz�jt�tva hallgatj�k a mes�t. Megk�rdezik, hogyan tanultam meg olvasni, �n pedig elmondom, hogy �gy lestem el m�st�l. De m�r f�radok �s ez  egyre gyakrabban el�j�n, m�r minden mozg�s nehezemre esik.  Azt hiszem, visszamegyek, j� eg�szs�get kiv�nok neked.

Intett, �s n�gy ny�l szaladt seg�teni a Nagypap�nak.

--- Szervusz, �reg bar�tom. Rem�lem, m�g tal�lkozunk,- bucsuztam el t�le.

Sz�p lassan odavezett�k a nagy f�hoz. Felh�zt�k a lifttel, k�zben integett�nk egym�snak. A t�bbi ny�l, pedig elvitte a hozott aj�nd�kot. R�vid id�n bel�l minden olyan csendes volt az erd�ben, mint r�gen.

Nagyon megszerettem ezt az �reg nyulat, sokat nevett�nk egy�tt, mik�zben a mes�j�t hallgattam. Rem�lem, m�g l�tom �t, addig is b�cs�zom t�led, dr�ga bar�tom!

Nem tudom meddig �llhattam ott,mert eszembe jutottak azok a besz�lget�sek amit t�le hallottam. Mikor visszat�rtem a val�s�gba egyed�l voltam �s nagy csend vett k�r�l. Odal�ptem a f�hoz kezembe fogtam a ker�kp�r korm�ny�t �s kitoltam az �tra D�l�ng�lve ugyan, de siker�lt felsz�llnom a dr�tszam�rra �s igyekeztem, hogy menet k�zben nehogy elessek. Az �res ker�kp�rra, k�nny� volt felsz�llni, csak az �tra kellett figyelnem. Hamar ki�rtem az erd�b�l, �s hazatekertem. Megk�rdezt�k hov� tettem a z�lds�geket. Azt mondtam:

--- �tk�zben megettem.

Tudom, hogy nem hitt�k el, de mit magyar�zkodjak olyan embereknek akik �ld�zt�k a szelid nyulakat.K�l�nben is nem tartozom nekik magyar�zattal. Ha, meg akarj�k ismerni a t�rt�neteket, olvass�k el �k is ezeket a mes�ket.

Sajnos a bar�tomra  t�bbet m�r nem sz�m�thatok.Ezut�n, ha mes�t akarok �rni, �j t�m�t kell keresnem.

                        V�ge a ny�l mes�knek